reszlovakizációs bizottságok, 1946. jún.-nov.: Csehszlovákiában járásonként és településenként a →reszlovakizáció végrehajtására, „az állam magyaroktól való megszabadítására” alakított teljhatalmú szervek. - Elnökeit a csehszl. belügyi megbízott nevezte ki, kötelezően tagja lett a járás tanfelügyelője, a járási eln. által kijelölt 3 személy (rendszerint a tanító, a Telepítési Hiv. hivatalnoka és egy helyi hivatalnok). A járási elnököt a →Szlovák Liga választott 'szaktanácsadója' segítette; a munkát albiz-ok tették eredményesebbé, azok számát a járási nemz-i (közigazg.) határozta meg. A szl. 'nemzetiséget igazoló bizonylat' 5 pld-ban készült, megkapta az érintett, a lakhelyi járási nemz. biz., a Belügyi Megbízotti Hiv., a Telepítési Hiv., az Oktatási és Népművelési Megbízotti Hiv. A „kétes esetek”-ről 1946. VII. 1-től a pozsonyi Telepítési Hiv-ban a Közp. Reszlovakizációs Biz. döntött. VIII. 9-ig „a zsidó vallású személyek kivétel nélkül reszlovakizáltak”. A 'lakosságcsere egyezmény' módosította a ~ munkáját: 1. csökkentette a reszlovakizálandók számát (elutasítva a kitelepítési körzetben lakókat, ill. az 5 hold földnél gazdagabbakat), 2. kizárta az áll. számára veszélyeseket (értelmiségieket), árulókat, együttműködőket, 3. növelte a pedagógusok számát, akiket már IX-től alkalmazni akartak (683 főből 93%-ukat 'átigazolták' de m. nevük tótosítását kérték, s szlávok lakta vidékre helyezték). A ~ megszüntetésének oka: helyenként a reszlovakizációt az állampolgárság megítélésének tekintették, amire a ~nak nem volt fölhatalmazása, X. 24: utolsó ülésük után teendőiket a Telepítési Hivatal vette át. 88

Vadkerty 1993:32.